Magyarország 1000 éves ereklyéi

A magyar állam megalapításának millenniumán joggal érezhette úgy az érdeklődő olvasóközönség, hogy hiányzik a könyvespolcáról egy olyan kiadvány, amely nemcsak képekben mutatja be a magyar koronázási jelvényegyüttest, hanem részletesen kitér a vele kapcsolatos kérdésekre is. Petneházy István könyve nemcsak a fenti kívánalmaknak való megfelelés miatt hézagpótló, hanem azért is, mert több esetben nemcsak leírja és elemzi az egyes felmerülő problémákat, hanem azokra dokumentált módon megoldást is javasol, vállalva a vitát is. A koronázási jelvényekről írni nem könnyű feladat, hiszen nemcsak az írott források és tárgyi anyag alapos ismerete követelmény, hanem otthonosan kell mozogni a heraldika, a numizmatika és az ötvösség területén, illetve a könyvtárnyi irodalom áttanulmányozása és értékelése is nagy terhet ró a kutatóra. A szerző az első időrendben haladva, Zombortól III. Béláig tekinti át azokat az eseményeket, amelyek kapcsolódnak a koronához és a többi királyi jelvényhez. A monográfia második részében pedig az egyes koronázási és uralkodási tartozékok (Szent Korona, palást, országalmák, jogar, apostoli kettős kereszt) történetét, származási helyét, sorsát, átalakításuk idejét és okát tárja fel, felhasználva az előző fejezetekben bemutatott eredmények mellett a különböző szakterületek szolgáltatta adatokat is. A Szent Korona kutatásának központi kérdése a két rész, az úgynevezett latin és a görög korona készítése, magyar tulajdonba kerülése és összeillesztése időpontjának a tisztázása.