Solbakken Synnöve

A nagy norvég völgyekben gyakran találunk olyan minden oldalról szabadon álló magaslatokat, melyeket a nap sugarai kora reggeltől naplementéig folytonosan érnek. Azok, a kik a hegy lábánál laknak és ritkábban látják a napot, az ilyen magaslatot „napsütötte dombnak” - solbakkénak - nevezik. Az a leány, a kiről ez az elbeszélés szól, ilyen napsütötte dombon lakott - írja kisregényének bevezető soraiban Björnson.Művei közül legnépszerűbbek költői ihletésű paraszt-novellái. A prózai szöveget meg-megszakítják lírai költészetének olykor megkapó szépségű darabjai, ekként az elbeszélés Björnsont, a lírai költőt is reprezentálja: a szerelem és a természet költőjét.