Korok Viadala II‪.‬

Golund békés, nyugodt, mert a pápa, a királyok, hercegek,grófok így akarták Isten csapásainak, az éhínségek, járványok elszenvedése után. Ám a hamu alatt mindig ott izzik a múlt nem feledett parazsa, s nem kell más neki, csupán a szél csókja, és máris lángba borítja, ha teheti az egész világot. Most pedig feltámad a háború szele. Izi-Sindar, a Meghasadt Elmék Háborújának kirobbantója, a Hagyaték Korának elindítója meg akarta javítani Golund betegségeit, ám nem hagyták neki. Elűzték, ő pedig menekülni kényszerült, Hagyatéka azonban átformálta a glóbusz képét. Seol-mar-dúm falai közt évszázadok alatt Izi-Sindar rájött, melyik az az út, amin járva mégis meggyógyíthatja a teremtettséget. A káosz tisztító tüzébe taszítja Golundot, majd az egyetlen megmentő istenné, megváltóvá válik, ki előtt meghajol minden térd. De mit tegyen Izi-Sindar, a kígyónak egykor engedő angyalvérű, ha őt magát is kételyek emésztik? Mit tegyenek a harcmezőre szállók, ha Golund sorsa felett a mennyekben is dúl a harc, s, mikor kiderül, nem Izi-Sindar a legrosszabb ami a teremtettek lakta földekkel történhet? A feltámadó tűzvihar mindent felkavar. Barátból ellenség, ellenségből szövetséges lesz. Egy alkoholista udvari bolond nagyúrrá válik, egy nagyravágyó fegyvernökről kiderül, tudtán kívül ő egyike a kevés emberi matuzsálemeknek és így Izi-Sindar terveinek részévé válik. Golundnak nyugodtnak tűnő felszíne mindenfelé trónkövetelőket dob a felszínre, miközben az Első Templomot, és a Szentek Szentjét még a feledés leple rejti el.