Játék

Thury Zsuzsa (Budapest, 1901. április. 22. – Budapest, 1989. október. 14.) József Attila-díjas (1953, 1954, 1957) író, Thury Zoltán lánya. 

1918-ban Debrecenben érettségizett. 

1921-től a Pesti Naplóban jelentek meg novellái. 

1927-ben, Debrecenben jelent meg első önálló elbeszéléskötete.

1927–1929-ig Párizsban élt, a Pesti Napló párizsi tudósítója volt. 

1930–1936-ban a kolozsvári Ellenzék című lap belső munkatársa volt. 

1936-tól Budapesten folytatta írói tevékenységét. 

1945-ig legtöbb regénye irodalmi sorozatokban (Magyar regények, Százezrek könyve, Budapesti regények, Érdekes könyvek) jelent meg. 

1945 után megjelent regényeit, ifjúsági regényeit önéletrajzi motívumok szövik át.


Pártos Hédi, Végh Anna, és Borbíró Franciska egy család három generációjának nőtagjai: nagymama, anya, unoka. Az ő életük legboldogabb pillanatainak, napjainak lehet tanúja az olvasó a népszerű írónő, Thury Zsuzsa három új kisregényében.

 

Hogy melyek ezek az egész életre szóló percek, az öregkort is bearanyozó emlékek? Természetesen a szerelem élményei, a váratlanul és hevesen fellángoló vagy fokozatosan – barátságból, tiszteletből – kialakuló vonzaloméi, a mély és igaz, jellemet formáló és gazdagító érzeleméi.

 

A három költőien szép, lírával és humorral átitatott szerelem, a bájos, légies lányalakok és rokonszenves férfiak hiteles atmoszférájú történelmi háttér előtt elevenednek meg. Az írónő a millennium „békebeli” csendjéből az utolsó kisregény végén egy más minőségű nyugalomba vezet el bennünket: Budapest felszabadulásának még romos, de boldog kigyensúlyozottságába.