Tű a lemezen

Thury Zsuzsa (Budapest, 1901. április. 22. – Budapest, 1989. október. 14.) József Attila-díjas (1953, 1954, 1957) író, Thury Zoltán lánya. 

1918-ban Debrecenben érettségizett. 

1921-től a Pesti Naplóban jelentek meg novellái. 

1927-ben, Debrecenben jelent meg első önálló elbeszéléskötete.

1927–1929-ig Párizsban élt, a Pesti Napló párizsi tudósítója volt. 

1930–1936-ban a kolozsvári Ellenzék című lap belső munkatársa volt. 

1936-tól Budapesten folytatta írói tevékenységét. 

1945-ig legtöbb regénye irodalmi sorozatokban (Magyar regények, Százezrek könyve, Budapesti regények, Érdekes könyvek) jelent meg. 

1945 után megjelent regényeit, ifjúsági regényeit önéletrajzi motívumok szövik át. 


Thury Zsuzsa: Tű a lemezen

Akik megszerették Boér Zsófit, a Körülményes ifjúság vonzó lányalakját, minden bizonnyal nagy érdeklődéssel veszik majd kezükbe ezt az új regényt, amely párizsi tanulmányútján követi nyomon hősünket. Várakozásukban nem is csalódnak, hiszen a mű, miközben Párizs sokszínű, eleven képét, megannyi jellegzetesen izgalmas típusát eleveníti meg, egy fordulatokban gazdag szerelem történetét bontja ki. Zsófi és Mihály szerelme kezdettől fogva halálra ítélt szerelem, pedig mindkettő talpig ember, mindkettő igazi társat keres a másikban, de jellemük végletesen különbözik, s ezt a különbözőséget legfeljebb a pillanatok fedhetik el. Ugyanakkor törvényszerű is összetalálkozásuk: Zsófi ezen a kapcsolaton méri le önmagát, erőpróbája ez a kapcsolat, amelyből már céltudatos, magamagát és hivatását vállalni tudó ember-asszonyként kerül ki győztesen.

Thury Zsuzsa az emberi lélek kitűnő ismerője, az emberi kapcsolatok sokszínű ábrázolója a gazdag eseménysor bemutatásával egyszersmind a tágasabb világ, a kor atmoszféráját is érzékeltetni tudja, anélkül hogy a cselekmény szerkezetén lazítana, s ezáltal válik regénye izgalmasan összetetté, tanulságaiban jelenünkre is átsugárzóvá.