A kék madár

Tündérjáték öt felvonásban és tíz képben. Aki kíváncsi a darab genezisére, az az utolsó képben kap némi magyarázatot. Ebben derül ki, hogy Tyltyl és Mytyl, a kék madarat kereső gyermekek Berlingot nevű szomszédasszonya külsőleg Bérylune tündérmása; hogy Berlingot asszonynak csakúgy van egy kékmadár-áhító beteg leánya, mint a tündérnek, csakhogy míg a tündér leánya az abszolút boldogság csodálatos kékségű madara után kívánkozik, addig a szomszéd leánya egy relatív boldogság szimbólumaképp a Tyltyl fakókék madarával is megelégednék. A kék madár legsikerültebb képei - az Emlékezés országa, az Éjszaka palotája, az Erdő, a Temető és a Jövendő országa - tulajdonképpen epizódok, de bennük van a darab súlypontja. Pazar ragyogású kék köntösökben ez az öt kép reprezentálja leghívebben az írót és az ő páratlanul nagy művészetét. Ez az öt kép furakodik ellenállhatatlan erővel agyvelőd rostjai közé, hogy méltó helyet keressen magának legszebb élményeid között és ez az öt kép roskadozik előtted egy dúsgazdag fantázia minden ékességével megrakottan. Rá kell jönnöd, hogy itt nem is a kék madár a fontos, ez a képek valamelyik csücskébe lazán odabiggyesztett kék madár, hogy itt csak nagyon kevés történik a kék madár kedvéért, vagy előre megcsinált esemény véghezvitele végett, hogy Maeterlinck csak az egy l'art pour l'art törvényt ismeri el - de ennek aztán bármikor áldozatul hoz olyan csekélységet, mint következetesség és témaragaszkodás. Rá kell jönnöd, hogy itt az egész értéke a részletekben van; hogy a részletek nem olvadnak fel az egészben, nem integrálódnak, hanem abban az egymásmellettiségben maradnak meg, amelyben létrejöttek. Hogy nem tesznek engedményeket az egésznek, de zárkózottak, gőgösek és arisztokraták. És hogy felsóhajts velem és utánam mondd: Ó, ti isteni szépségű képek! Ó, Maeterlinck! Ó, csodálatosan gazdag, bőségesen szép művészet: szimbolizmus! (Turcsányi Elek