A kezd‪ő‬

Charles Bukowski (1920–1994) egy kicsit „kilóg” a huszadik század amerikai irodalmából. Versei alapján a beatköltők közé sorolták, de ő soha nem volt harcias. Önéletrajzi ihletésű regényeiben, amelyeknek főszereplője alteregója, Henry Chinaski, nagyrészt az amerikai társadalom lecsúszott figuráiról írt, nyersen, őszintén, húsba vágó humorral és bölcsességgel. Alkoholista, napról napra élő, kompromisszumokat nem ismerő életmódja miatt sokan rajongtak – és rajonganak – érte, de ő köszönte, nem kért ebből, sőt ha lehetett, kerülte a rajongóit (kivéve, ha azok nők voltak), az embereket és főleg az írókat. Charles Bukowskinak mára világszerte kultusza lett, beleértve Magyarországot is. És bár – első ránézésre – felháborító(nak tűnő) életmódja miatt sokan viszolyogtak – és viszolyognak – tőle, hogyan is ne lenne kultusza egy olyan embernek, akinek még a sírján is ez áll: „Don’t try”, azaz: ne próbáld, csináld.