Az iszlámról hitetleneknek

Az elmúlt 50–60 évben Magyarországon az átlagembernek csak nagyon felszínes ismeretei voltak az iszlámról. A fiatal korosztály legfeljebb mesékből és a török korral foglalkozó ifjúsági történelmi regényekből szerezhetett felszínes ismereteket. Az elszántabbak a világ vallásait ismertető könyvek között megtalálhatták az iszlámról szóló – többnyire steril, nem túl érdekfeszítő – könyveket. Az iszlám, az arab világ távoli volt, nem érintett bennünket.

 

Ez a helyzet gyökeresen megváltozott, amikor 2001. szeptember 11-én muszlim terroristák megsemmisítették a New York-i Világkereskedelmi Központot. (A dátum nem a véletlen műve, hanem szimbolikus jelentőségű: ezen a napon, 1683. szeptember 11-én volt a Habsburg Birodalom győzelmével végződő bécsi csata, amely győzelemmel zárta le az Európa és az ottomán birodalom közötti 300 éves harcot.)

 

A hírekben és fokozatosan a közbeszédben addig szokatlan szavak és addig elképzelhetetlen, félelmetes események jelentek meg, és a folyamat azóta is tart. A világnak és benne Magyarországnak egyszerre fontossá vált, hogy mi is az iszlám, 1,6 milliárd ember vallása, amely hirdetői szerint a béke vallása, a történelemkönyvek és a hírek azonban sokakban azt a benyomást keltik, hogy az erőszaké is.

 

Az iszlámmal tengernyi irodalom foglalkozik. Ez a rövid írás csak arra vállalkozik, hogy alapismereteket adjon az iszlámról, mégpedig elsősorban abból a szempontból, hogy mit jelent az iszlám azok számára, akik nem muszlimok.

 

A továbbiakban idézett kora-középkori és újabb szövegrészletek nem régmúlt korok halott emlékei, hanem olyan élő és ható gondolatok és elvek, amelyek mindmáig meghatározzák a muszlim országok bel- és külpolitikáját, valamint a vallásos iratok és vallási vezetők parancsait szigorúan követő muszlimok gondolkodását és cselekedeteit.