Ellopott gyermekkor
A parentifikáció jelensége - önfeláldozás gyerekkorban, felnőttkorban és a párkapcsolatokban
-
-
5.0 • 7 Ratings
-
-
- HUF4,490.00
-
- HUF4,490.00
Publisher Description
Ha gyermekként sokkal talpraesettebbnek kellett lenned, mint a kortársaidnak, mert a szüleid ezt várták el tőled... Ha már kora gyermekkorodban felnőttként kezeltek, és egész életedben áldozatokat hoztál másokért... Ha időd jelentős részét a megoldandó problémák és a feladatok töltik ki, mert önként magadra vállalod mások életének felelősségét... Ha mindenki más fontosabb számodra önmagadnál... Ha nem szívesen kérsz segítséget, mert azt gondolod, mindent meg tudsz oldani... Ha nem tudod elengedni a kontrollt, és a tökéletességre törekszel... Ha nem veszel tudomást arról, hogy kimerültél, és akkor is kitartasz, ha közben önmagadat zsigereled ki... Akkor ez a könyv neked szól. A parentifikáció kifejezés arra a jelenségre utal, amikor a családi szerepek felcserélődnek, és a gyerekekre olyan feladatok hárulnak, amelyek nem az életkoruknak megfelelő felelősséggel járnak. Ilyenkor a gyerek "kis felnőtté" válik, akinek az a láthatatlan küldetése, hogy érzelmileg és fizikailag kiegyensúlyozza a családot. Ezeknek a gyerekeknek ellopják a gyerekkorát, aminek hosszú távon káros hatása van a felnőttkori és párkapcsolati működésre. Ebben a kötetben konkrét példákon keresztül mutatom be, hogyan alakul ki és működik a parentifikáció, és milyen kötődési problémák állnak a hátterében. Foglalkozom azzal is, hogy az életben milyen nehézségeik vannak a parentifikáltaknak, milyen társat választanak, és milyen dinamikák jellemzik a kapcsolataikat. A bemutatott esetek és a kötet utolsó fejezetében található gyakorlati feladatok révén tudatosítani szeretném a megtanult gyermekkori működést, hogy az önreflexió fejlesztése által elérhető legyen egy önazonosabb, boldogabb, kiegyensúlyozottabb élet.
Customer Reviews
A hiányzó logikai darab
Idézet a 14. Dalai Lámától:
“Ha azt hiszed, minden valaki másnak a hibája, akkor sokat fogsz szenvedni. Majd amikor megérted, hogy minden belőled indul ki, akkor fogsz békére és örömre lelni.”
6 évesen gondoltam azt először, hogy soha nem hagyom el családom, ahogy apám elhagyott minket és azt követően szörnyű dolgokon mentünk keresztül. Amikor megszületett a kisfiam, az első mondatom ez volt hozza:
“Örökké veled leszek, sosem hagylak el”
De sajnos tönkrement a házasságom, nem is tudtuk miért. Ezt követően brutális önmarcangolásba kezdtem és megállás nélkül azon gondolkodtam, mi romlott el? Mit hibáztam? Több mint két év telt el, mire feldolgoztam, hogy lehetek még így is jó apa.
De a gyerekkori vágy bennem égett, hogy tökéletes családot építsek.
Miért ne sikerülne, hisz a munkámban csúcsteljesítményeket hozok mindig, megoldom azokat a problémákat amikbe mások belebuktak. Itt is kell lennie megoldásnak, csak meg kell találnom!
Rengeteget gondolkodtam az emberi kapcsolatokon, mi és miért úgy működik, ahogy a környezetemben látom. Azt gondoltam ha megértem, akkor képes leszek úgy alakítani az új kapcsolatom, hogy ne kövessük el azt a hibát, amit mások.
Nagyon sok mindent megértettem, de valami nem működött. Mindent beleadtam az új kapcsolatba, de egy kis darab még hiányzott a logikai sémából, mert egy véget nem érő szakításos és kibékülős hullámvasút lett a magánéletem.
Pár napja került a kapcsolatom a legmélyebb pontra és a rádióban pont ekkor hallottam a könyvről.
Az előszót olvasva, összetörve zokogtam, mert megtaláltam a hiányzó darabot.
Minden belőlem indul ki. Azonnal helyére került minden egyes kis gondolat, minden tiszta lett, már megértettem az összes eseményt.
Itt az ideje, hogy rendbe tegyem az életem!