Menj az úton, amelyen járnod kell

Isten azt mondja, hogy ha a gyermeket arra az útra neveljük, még ha megöregszik is, nem tér le róla

Neveljétek a gyermeket arra az útra, amelyen járnia kell; még ha megöregszik is, nem tér le róla (Példabeszédek 22:6).

Sokan közülünk, akiknek gyermekük van, kerestük ennek az ígéretnek az áldását, és úgy neveltük a gyermekeket, ahogyan szerintünk menniük kellene. Ez sokszor azt jelentette, hogy azt tettük, amiről azt gondoltuk, hogy jól működött nálunk, és kerültük azokat a dolgokat, amelyekről azt gondoltuk, hogy problémákat okoztak nekünk vagy a körülöttünk élőknek. És a gyermekeink egy része felnőtt, és azon az úton maradt, amelyre mi neveltük őket: azt tették, amit mi jónak gondoltunk, és elkerülték azt, amit mi rossznak gondoltunk.

Hányan gondoltunk azonban arra, hogy Istent keressük, és arra tanítsuk gyermekeinket, hogy azt az utat járják, amit ő mond, hogy járjanak? Hogy naponta alávessenek magukat Istennek, és megmutassa nekik, mit és hogyan tegyenek, mivé váljanak, hogyan váljanak azzá, vezesse, irányítsa és elrendelje lépéseiket?

A Menj az úton, amelyen járnod kell című könyv olyan szülők számára íródott, akik arra törekszenek, hogy gyermekeiket arra az útra neveljék, amelyet Isten szerint járniuk kell. Azoknak íródott, akik tanácsot adhatnak másoknak, hogy milyen úton kell járniuk. Végül pedig mindenkinek szól, aki arra törekszik, hogy azon az úton járjon, amelyen járnia kell, és olyan emberré váljon, amilyennek lennie kell.