Sajtóstul a házba

„Dési János könyve éppúgy felidézi a régi és szerencsére velünk élő, alkotó nagyok emlékeit – Vitrayét, Friderikuszét, Szegváriét, és a sor még hosszan folytatható lenne –, mint a valamikori, elsüllyedt „kicsikéit”, a sajtó napszámosaiét, akikre már csak pár porosodó újságévfolyam és néhány tréfás anekdota emlékezik.

Mik ezek az írások? Szórakoztató, vidám történetek, egyfelől. Móka és kacagás – egy egyáltalán nem vidám korból. Másfelől azonban kiadnak egy korrajzot a sajtónak arról a porladó korszakáról, amikor még nem létezett internet, Facebook. A hírekért, a riportokért meg kellett küzdeni, el kellett utazni, közel kellett menni – nem lehetett csak úgy összelopkodni az anyagot.

S érdekes módon közben mégiscsak maradt idő fergeteges ugratásokra (hogyan hitessük el a kollégával, hogy mindjárt kilövik az űrbe), és az emlékezetes történetekből a szerkesztőségi mindennapok állandó tartozékává váló elbeszélések lettek. S ezek így, most kerülnek a nagyközönség elé.

Ilyenek voltunk? Ilyenek is.

Ráadásul elolvasni mindezt egyszerűbb, biztonságosabb és főképpen szórakoztatóbb, mint átélni. Bár – sokszor az is különös élmény volt…”

Vágó István