Vadvirágok - Szóvirágok

Nem vágyik el a szívem


Az én udvaromban 

Nem nőnek pálmafák,

Interneten jön be

Hozzám a nagyvilág,

Még sem vágyott innen

A szívem el soha, 

Hiszen sok virágnak

A kertem otthona.


Oleandereknek

Parfümös illata

Tölti be az udvart,

Ha jön az éjszaka,

Vanília illat,

Mi szinte bódító,

Száll az enyhe szélben,

Mely lelket gyógyító.


Mályvacserje fákon

Lila, s fehér virág,

Nappal kelyhükből sok

Méhecske nekilát

Édes nektárt szívni,

S ha jő az éjszaka,

Megszűnik zümmögni

A méhecskék hada.


Kelyheit becsukja

A sok kukacvirág,

De reggel, ha érzik

A napnak sugarát,

Újra mind kitárja,

Mint ház az ajtaját.

Szememnek, s szívemnek

Ők mind-mind kedvesek,

Magjukat elszórják,

Jövőjük vetve meg.


Udvarban és kertben

Nekem mind megterem,

Mindaz, mire vágyik

A szívem és szemem,

Mert én nagyravágyó

Bíz’ nem voltam soha,

Hiszen sok virágnak

A kertem otthona!


Torma Zsuzsanna

2011. július 17.