Pjotr Iljics Csajkovszkij

Az orosz romantika egyik leghíresebb és legvitatottabb alakja a komolyzene fontos újítójává vált érzelmekkel teli szimfóniáival, balettjeivel és operáival. A kiadványban végigkövethetjük Csajkovszkij életrajzát, megismerkedhetünk korának Oroszországával, a művészt ért kemény vádakkal és a kritikákkal, ellentmondásos magánéletével és olyan, a klasszikus zene kincseivé vált műveinek történetével, mint A hattyúk tava vagy a Diótörő. 


A Világhíres Zeneszerzők sorozat ezen része a romantika korának Oroszországba kalauzolja el az olvasót. A földrésznyi ország egyik legnagyobb büszkeségével, a komolyzene egyik legjátszottabb zeneszerzőjének, Pjotr Iljics Csajkovszkijnak életével ismerkedhetünk meg, miközben kirajzolódik előttünk egy ellentmondásokkal teli korszak és a művészi álarc mögött rejtőző ember, akinek élete tele volt szenvedéllyel és szenvedéssel. 


Európa a XIX. században a sokféleség kontinense volt, s ez a komolyzenére is rányomta bélyegét. Franciaországban erősödött a polgári ízlés, Németországban a nacionalizmus, Itáliában egyre nagyobb teret hódított magának az opera, Bécs pedig a zene fővárosává lépett elő. Keletebbre, Oroszországban is izgalmas változások indultak el, egyre fontosabbá vált a romantika, a nacionalizmus, és a sok ellentétes véleményt és kritikát kiváltó nyugati mintakövetés. 


Az ellentétek és kritikák mintegy meghatványozódva érték Csajkovszkijt, aki művészetével és alkotásaival a klasszikus zene nagy kívülállójává vált. Kivált kortársai közül, elkülönült tőlük, és sok támadás célpontjává vált. Életrajzát olvasva, és Csajkovszkijt, mint magánembert vizsgálva egy megtépázott zsenit láthatunk magunk előtt, akit művészetében azért ítéltek el, mert sokak szerint nem követte eléggé az orosz nacionalizmust, és túlzott módon majmolta a nyugati komolyzenét, magánéletében pedig alkoholizmussal vádolták, és egész élete során támadások érték homoszexualitása miatt is. Életét csalódások, öngyilkossági kísérletek, beteljesületlen szerelmek és kudarcok követik végig. A könyvben olvasható életrajz önmagában is egy kaland és egy korkép. 


Az „orosz lélek” romantikus fogalma megszületésének fontos tényezőivé váltak Csajkovszkij ritmusai, melódiái és zenei témái. Zenéjében volt bátorsága mindennemű támadás ellenére felhasználni a nyugati mintákat, elegyítve az orosz tájak hangulatával. Természetes és kecses ritmikájú művei tele vannak könnyedséggel, érzelmekkel és olyan elragadó dallamokkal, melyek ismerősen csengenek a legtöbb hallgató fülében. 


Művészete sokszor találkozott az irodalommal, a mesék világával, gondoljunk csak Anyegin című operájára, a Rómeó és Júlia nyitányára vagy balettjeire, melyek mind-mind egy-egy klasszikus mesén alapulnak. Remekművei elvarázsolták az orosz és az európai közönséget, s az első olyan orosz géniusz lett, akinek művei eljutottak a nyugati világba. A könyvnek az életművel és a művészettel foglalkozó lapjain mindent megtudhatunk szimfóniáiról, szólóhangszerre és zenekarra írt műveiről, zongora- és kamaraműveiről, operáiról és balettjeiről, melyek az egyik legismertebb zeneszerzővé teszik a tágabb közönség előtt. 


Csajkovszkij hatalmas, máig grandiózusnak számító, a lélek minden bugyrát átjáró klasszikus zeneműveket hagyott a világra, melyeken nem érződik, hogy egy gondoktól gyötört, sokat csalódott férfi komponálta őket. 


Kanicsár Ádám