Csendben kiáltok‪!‬

Vallom, hogy az írás, a vers, a lélek tápláléka! Írásaim, az emberi lélek villanásairól, örömről, fájdalomról, küzdelmekről szólnak, önmagunkkal és a világgal egyaránt. De megérintenek a természet szépségei is. Írásaim, az élet szeretetéről szólnak, mely be van kódolva a sejtjeinkbe! Evvel születünk a világra, mely érzés örök. Ez viszi előre a világot! Minden emberi kapcsolat erre kell, hogy épüljön. Ez az érzés, fölemel éteri magasságokba, ez tesz bennünket emberré! Naponta millió, apró csoda történik velünk, körülöttünk, ezekre kell nyitottnak lenni, mert ezek teszik teljessé az életünket. Olyanok ezek a rezdülések, mint a pókháló vékony selyemszálain megcsillanó hűs reggel harmatcseppjei, mint apró, kis csillogó gyémántok. Hiszek az írás jobbító erejében, mely éltet, akár a levegő.