Hangok a sötétben

"Zsolt szavai könnyekig hatottak, és nem is tudtam mit felelni rá. Még beszéltünk az autóút során néhány semmiségről, de aztán azt is abbahagytuk, én sikeresen elaludtam, ő pedig így rezzenéstelenül oda tudott koncentrálni az útra. Nem tudom, hogy mik pereghettek végig a gondolataiban, de én álmomban visszautaztam arra a pontra, amikor életemben először találkoztam vele, szintén Budapesten, csak éppen az Erzsébet téren található ex-gödörben.

Lehet, hogy másnak semmiségnek tűnt volna az a néhány óra, nekem viszont sorsdöntő pillanatok voltak. Könnyen kezdek el kötődni, mélyen érezni egyes emberek iránt, erről és ez ellen semmit nem tehetek. Őt is szépen behálóztam, s mint látszik, most is bizonyítja, hogy ez kicsit sincs ellenére."