A fütyülő halál

...Hirtelen eszébe jutott egy nemrég hallott mondat, és megtorpant. Aztán visszafelé indult, és kopogtatás nélkül benyitott Kakassy szobájába.
– Mi az?... Maga még mindig itt van?... Maga... – kezdte volna ismét az ezredes, de Talpas leintette:
– Most nem énrólam van szó, kérem! Mit is mondott, méltóságos uram, kitől jött jelentés a holnapi támadásról?
– Nem említettem a nevét... De....
– Akkor jól hallottam... Szabadna kérnem most a nevet?
– A fedőneve pillanatnyilag Kertész Jenő... De...
– Ezredes úr! Most, azonnal kérek egy repülőgépet!
Kakassy megszokta, hogy az ügynökei néha a legfurcsább kéréssel állnak eléje, ezért szó nélkül fogta a telefont, és rövidesen közölte Talpassal, hogy a gép megvan, akár máris útra kelhet vele.
– Hová is megy, fiam? – kérdezte az idős hadfi, meghatottan ennyi ügybuzgalom láttán, és kezét nyújtotta a harcba indulónak.
Talpas azonban nem ért rá megszorítani a kezét; csak úgy futtában kiáltotta vissza:
– A menyasszonyomhoz!...
*
Ezerkilencszáznegyvennégyben a német csapatok megszállták Magyarországot, és rövidesen elterjedt a hír egy Titkos Bázisról, ahol a háború kimenetelét eldöntő „valamivel” kísérleteznek. A szövetséges erők ügynökei lázas sietséggel igyekeznek megtalálni a Bázist, de nem ülnek ölbe tett kézzel a magyar kémelhárítók sem...