Estétől-reggelig

Isten tudja, hogyan történik: de mostanában, szürkülő fejjel, akárhányszor felujulnak a lelkemben olyan emlékek, amikre husz-huszonöt éve, hogy nem gondoltam... Éjjel, az iróasztal fölött kuksolva, némelykor bágyadtan leejtem a tollat s félig lehunyt szemmel a multakra gondolok...